A külső fül betegségei
A külső fül a fülkagylóból és a külső hallójáratból áll. Megbetegedései közé tartoznak az elzáródások, fejlődési rendellenességek, fertőzések, sérülések és daganatok.

Elzáródások

A fülzsír elzárhatja a hallójáratot, viszketést, fájdalmat és átmeneti halláscsökkenést okozva. A fülzsír orvosi segítséggel, langyos vízzel finoman kimosható a hallójáratból. Ez a módszer azonban nem alkalmazható zajló fertőzés,  fülfolyás , lyukas dobhártya esetén, a dobhártya nyílásán át ugyanis víz jutna a középfülbe, tovább súlyosbítva a fennálló  fertőzést. Ilyen esetben az orvos tompa végű, vagy kampós eszközzel, esetleg szívókészülék alkalmazásával távolítja el a fülzsírt. Paraffin  olaj becseppentésével lazíthatjuk a nehezen eltávolítható fülzsírt, ezáltal megkönnyítve az eltávolítást  Előfordul, hogy gyermekek különböző tárgyakat, leggyakrabban kis golyókat, radírdarabokat, és babszemeket raknak a hallójáratukba. Ezeket az orvos általában tompa kampóban végződő eszközzel, horoggal távolítja el. A túlságosan mélyen lévő tárgyakat eltávolítani nehezebb, mivel fennáll annak a veszélye, hogy megsérül a dobhártya, vagy a középfül hallócsontláncolata . Altatásra abban az esetben kerül sor, ha a művelet különösen bonyolultnak ígérkezik, vagy a gyermek nem hajlandó együttműködni az orvossal. A hallójáratba rovarok is bejuthatnak. Ezekben az esetekben feltöltik a hallójáratot folyadékkal, amely segít enyhíteni a panaszokat, és segít a rovar eltávolításában is. 

A külső hallójárat gyulladása (otitis externa)

A külső hallójárat gyulladása leggyakrabban   fertőzés következménye. A fertőzés kiterjedhet az egész hallójáratra, vagy érinthet csak egy kis területet kelés (furunkulus) formájában. A külső fül gyulladásai leggyakrabban a nyári, fürdésre alkalmas időben fordulnak elő, a betegséget úszók fülbajának is nevezik.
Okok
Baktériumok, vagy ritkábban vírusok, gombák okozzák, a külső fül kiterjedt gyulladását.  A staphylococcus nevű baktérium gyakran fordul elő kelések kórokozójaként. Allergiában, pikkelysömörben, ekcémában szenvedők különösen hajlamosak a külső fül gyulladására. A fül tisztítása során okozott sérülések gyakran vezetnek gyulladáshoz, de hasonló következménnyel járhat víz és a bőrt izgató anyagok, mint például hajlakk, vagy hajfesték hallójáratba kerülése is. A hallójárat öntisztuló , azaz az elhalt sejteket a dobhártyától a hallójáraton keresztül futószalagszerűen elszállítja. Ha a hallójáratot megpróbálják vattás fültisztítóval kitisztítani, akkor meggátolhatják a természetes öntisztító folyamatot, és a sejttörmeléket egészen a dobhártyáig betolhatják, ahol az felgyülemlik. Ez a törmelék a fülzsírral keveredve magába szívja a mosakodás, és úszás során odajutott vizet. A hallójárat ily módon felázott, nedves bőre könnyebben áldozatul esik bakteriális vagy gombás fertőzéseknek.

Tünetek

A kiterjedt fülgyulladás viszketéssel, fájdalommal és bűzös fülfolyással jár. Ha a hallójárat megduzzad, vagy megtelik gennyel és sejttörmelékkel, halláscsökkenés kísérheti.  A hallójárat általában érzékeny és fájdalmas, ha a fülkagylót meghúzzák, vagy a hallójárat előtti kis porcot (tragus) megnyomják. Vizsgálat során az orvos a hallójárat bőrét pirosnak, duzzadtnak, esetleg gennyel illetve sejttörmelékkel részlegesen vagy teljesen kitöltöttnek látja. 
A kelések súlyos fájdalommal járnak. Kifakadásukkor kis mennyiségű vér és genny ürülhet a fülből.

Kezelés

A külső hallójárat gyulladásának kezelését az orvos először a fertőzött törmelék eltávolításával kezdi, szívóberendezés, vagy száraz vattatörlő segítségével. A hallójárat kitisztítása után a hallás gyakran teljesen rendbe jön. Leggyakrabban fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatású, gyógyszeres géz csíkot helyeznek a külső hallójáratba, amelyet naponta cserélnek.  Enyhébb esetben antibiotikumot tartalmazó fülcsepp használatát javasolják pár napon keresztül. Ha a külső hallójárat bőrének gyulladását a környéki nyaki nyirokcsomók gyulladása kíséri, akkor antibiotikum adása válik indokoltá. 
Hallójárati furunculus, kelés esetén párakötés alkalmazásával segítik elő a gyulladás beolvadását, megérését, amelyet követően a váladék spontán kiürül. 

A fülkagyló jellegzetes gyulladása a perichondritis, amikor a  kagyló vázát képező porc és porchártya gyullad be, leggyakrabban sérülés vagy furunculus következtében alakul ki. A legkomolyabb veszélye, hogy ha a gyulladásos izzadmány elemeli a porchártyát a porcról, akkor az elhalhat. Felismerése egyszerű, a fülkagyló megvastagodik, duzzadt, vérbő, érintésre fájdalmas. Kezelése erőteljes helyi és általános antibiotikus kezelésből áll, ha már a porc elhalt, megfelelő érzéstelenítés mellett műtéti ellátás szükséges.


Lektorálta Dr. Varga Zsuzsa