A szaglást befolyásolják a korábbi tapasztalatok és az illat ismerete
Jelentős eltérés adódhat két ember ugyanarra az illatra adott reakciója között a kulturális hátterüktől függően. Kanadai és francia kutatók bebizonyították, hogy még akkor is nagy különbség adódhat, ha a két ember közös nyelvet beszél és sok hagyományon osztozik.
Jelentős eltérés adódhat két ember ugyanarra az illatra adott reakciója között a kulturális hátterüktől függően. Kanadai és francia kutatók bebizonyították, hogy még akkor is nagy különbség adódhat, ha a két ember közös nyelvet beszél és sok hagyományon osztozik.

Jelena Djordjevic, klinikai neuropszichológus és munkatársai a Montreal Neurological Institute-ből Québec tartományban folytattak kutatást a különböző illatokra adott reakciókat érintően, míg a Lyon Neuroscience Research Centre ugyanígy tett Franciaországban. Hat illatot választottak ki: ánizs, levendula, juhar, fajdbogyó, rózsa és eper illatát. A résztvevők először anélkül szagolták meg az anyagokat, hogy tudták volna mi az, majd újra, miután felvilágosították őket az illat eredetéről. Ezután pontozták azokat attól függően, mennyire kellemes, erős, illetve ismerős. Emellett a kutatók a résztvevők non-verbális jeleit is értékelték, így a szimatolást, mimikai izmok aktivitását, a légzésszámot és a pulzust.

A kutatók jelentős különbséget találtak a két térség résztvevőinek a reakciói között. A franciáknak kevésbé volt kellemes illata a fajdbogyónak, mint a québeciek számára. Franciaországban a fajdbogyót inkább egészségügyi termékek készítésekor használják, míg Kanadában többnyire cukorkészítéshez. A kanadaiak számára a fajdbogyó és a juhar bizonyult ismerős illatnak, míg a franciáknak a levendula. Az ánizsra adott reakciók hasonlónak mutatkoztak.

Növekedtek az ismerős és kellemes pontszámok, miután ismertették a résztvevőkkel az illatokat. Továbbá eltűntek, illetve csökkentek a kulturális különbségek. Mindez igaz volt a non-verbális jelekre is. Az eredmények alapján az illat neve alapján aktivált mentális reprezentáció jobban hasonlított a két kultúra között, mint az érzékelésen alapuló. Az eredményeket a Chemical Senses című kiadványban publikálták.

A kutatás megerősíti azt az elképzelést, miszerint egy-egy illat feldolgozása során nem csupán a kémiai összetevőre adott reakció számít, hanem a korábbi élmények és az illat ismerete is befolyásolja azt.

Miközben korábbi tanulmányok már hasonló következtetésre jutottak, a fenti kutatás volt az első, mely két olyan kultúrát hasonlított össze, mely közös nyelven és hagyományokon osztozik. Ezzel kizárták az eredmények nyelvi különbözőséggel való magyarázatát.


Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
2016 DEC 01 09:00:00/