Mi okozhat szaglászavart?
Orvosi szaknyelven Diszozmiának is nevezik a szaglást érintő valamennyi zavart. Németországban évente kb. 80 ezer embert kezelnek ehhez kapcsolódó tünetekkel.

A szaglászavarok számos formában jelentkezhetnek: egyrészt jelentősen megváltozhat, ahogyan az egyes szagokat érzékeljük, vagy bizonyos szagokra túlérzékenység alakulhat ki. Emellett a szaglás teljes elvesztése is a szaglászavarok közé tartotik.


A szaglászavar tüneteinek számos oka lehet. Gyakran az orrot illetve a melléküregeket érintő megbetegedések váltják ki a zavarokat. Szintén szaglászavart okozhat az orr anatómiájának megváltozása, például egy orrsövényferdülés következtében. Allergia és mérgező anyagok által kiváltott irritációk is okozhatják a szagérzékelés elvesztését. Továbbá hormonális változások is állhatnak a tünetek hátterében, sőt, legrosszabb esetben akár egy hormontermelő agytumor lehet a kiváltó ok. Ezért mindenképp tanácsos egy orvost felkeresni, ha változást tapasztalunk a szagérzékelésünkben, aki részletes kérdéseket tesz fel a páciensnek, majd alaposan megvizsgálja az orrát. Gyakran alkalmaznak szaglásteszteket annak érdekében, hogy a szaglászavar mértékét megállapítsák. Ha az említett vizsgálatok nem vezetnek eredményre, az orr nyálkahártyájának mikroszkópos vizsgálata segítségével juthat az orvos a megfelelő következtetésre.


A szgalászavar kezelése minden esetben az azt kiváltó októl függően történik, ugyanakkor idővel a legtöbb esetben magától megszűnnek a szaglást érintő panaszok. Ha orrsövényferdülés az oka, azt műtéti úton korrigálják, az orrpolipot vagy a daganatokat szintén műtéti úton eltávolítják. Bizonyos gyógyszereket, általában antibiotikumokat és szteroidokat is bevetnek a szaglászavarok kezelése során, emellett cink és A-vitamin szedése is hasznos lehet.


Forrás: www.krankheiten-portal.de - fotó: D. Lewis (UCL Chemistry) (flickr.com)
2015 NOV 28 23:39:28/