A jelenlegi álláspont a pszichobiotikumokról
A Trends in Neurosciences kiadványban nemrégiben megjelent kutatás során az agyműködést befolyásoló, bélrendszerbe ültetett baktériumok lehetőségét vizsgálták, mellyel a mentális egészséget biztosíthatjuk.
Most, hogy már tudjuk, hogy a bélbaktériumok kommunikálnak az agyunkkal – befolyásolják a hangulatunkat, étvágyunkat, cirkadián ritmusunkat – a következő kihívás ezen kommunikáció befolyásolása lesz. A Trends in Neurosciences kiadványban nemrégiben megjelent kutatás során az agyműködést befolyásoló, bélrendszerbe ültetett baktériumok lehetőségét vizsgálták, mellyel a mentális egészséget biztosíthatjuk.

A pszichobiotikum egy új kifejezés. Miközben már több mint egy évszázada ismert, hogy a baktériumok előnyösen is befolyásolhatják az egészségünket, a tudomány mindössze az elmúlt 10-15 évben ismerte fel a bél és az agy közötti kapcsolatot. A megfelelő baktériumtörzset használva egerekben erősebb immunrendszert, nagyobb stressztűrést, emellett könnyebb tanulást és jobb memória funkciókat tapasztaltak.

„Ezen kutatások ismeretében magabiztosan kimondhatjuk, hogy a bélbaktériumok fontos szerepet játszanak különböző biológiai folyamatokban, melyeket reményeink szerint pszichobiotikumokkal befolyásolni tudunk majd” – nyilatkozta Philip Burnet, a kutatás bírálatának vezetője, a University of Oxford pszichiátria docense. „Jelenleg a lehetséges hatásmechanizmusokat vizsgáljuk, főleg állatoknál. Az emberi vizsgálatok bármennyire csábítóak, kis mintából állnak, így a megismételhetőség nehézkes lenne.

A kapcsolatban kulcsszerepet játszó elemek az emésztőrendszer idegrendszere, az immunrendszer, a bolygóideg, a bél hormonjai és a neurotranszmitterek. Egerekben a pszichobiotikumok hatására növekedett a brain-derived neurotrophic factor (BDNF) szintje, mely szoros összefüggésben áll a memóriával és a tanulás készséggel. Jelenlegi ismereteink szerint nem tudjuk, hogy emberekben a pszichobiotikumok befolyásolják-e a BDNF-et.

A történet kis része szól azonban csak a probiotikumokról. „A baktériumokat prebiotikumok (táplálék a baktériumok számára) útján is befolyásolhatjuk” – teszi hozzá Burnet. „Szélesíteni kell a pszichobiotikumok definícióját, hogy magukba foglaljanak egyéb gyógyszereket is, többek között az antidepresszánsokat és az antipszichotikumokat és a különféle mozgásformákat és az étkezést, a bélre gyakorolt hatásuk miatt.

Jelenleg azonban még szkeptikusnak kell lennünk azokkal a pre- és probiotikumokkal, melyek pszichobiotikus hatást is ígérnek. Sok kérdés megválaszolatlan, például mely baktériumtörzsek milyen előnnyel járnak, hogyan működnek, és vannak-e kevésbé előnyös tulajdonságaik. További kutatások szükségesek a pszichobiotikumokban rejlő lehetőségek megismerésére.


Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
2016 NOV 04 16:00:00/