A GBD (Global Burden of Desease) 2015 elnevezésű tanulmány 249 halálokot, 315 betegséget és sérülést, továbbá 79 rizikófaktort vett számba 195 országban az 1990 és 2015 közötti időszakban, és arra a következtetésre jutott, hogy egy ország egészségügyi állapota nem feltétlenül van összefüggésben annak gazdasági helyzetével, mert például az Egyesült Államok lakossága jóval kevésbé egészséges, mint azt az ország anyagi helyzete és egészségügyi ellátottsága indokolná.
Összességében a világ népességének 1980 óta több mint egy évtizeddel hosszabb lett az élettartama, így 2025-re a férfiaknál 69, a nőknél pedig 74,8 év az átlagos felső korhatár, és számos betegséget sikerült visszább szorítani, többek között a HIV/AIDS vírust, a maláriát vagy a súlyos hasmenéses megbetegedéseket, emellett a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák áldozatinak száma is lecsökkent.
Az egy évben előforduló halálesetek száma megnövekedett, míg 1990-ben 48 millió volt, addig 2015-ben már 56 millió, és az esetek 70 százalékában valamilyen nem fertőző betegség okozta a halált, például isémiás szívbetegség, stroke, cukorbetegség, krónikus veseelégtelenség, Alzheimer-kór, vagy valamilyen szerhasználat. 2015-ben becslések szerint 1,2 millió halálesetért volt felelős a HIV/AIDS, több mint 700 000-ért pedig a malária.
A betegségek közül tízből több mint egy embert érint fej-, vagy fogfájás, valamint hallás- vagy látásprobléma, az egészségromlások hátterében pedig leggyakrabban a hát- és nyakfájdalom, a depresszió, illetve a vashiányos vérszegénység áll.
Bár 195-ből 191 országban 6,1 évvel megnőtt az egészségesen töltött évek száma, annyival nem növekedett ez a szám, mint a várható élettartam, így összességében több időt élnek le az emberek betegen, mint korábban. 2015-ben az idő előtti elhalálozások hátterében leginkább a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas vércukorszint, a túlsúly és a gyerekkori alultápláltság álltak, de a magas koleszterinszint, az alkohol és a légszennyezettség is sok betegség okozója.
1990 óta a szülés közbeni elhalálozás közel harmadával lecsökkent, de 2015-be még így is több mint 275 000 anya halt meg terhesség vagy szülés közben, legtöbbször megelőzhető okból kifolyólag. Ugyanakkor 24 országban megnőtt a szülés közbeni halálesetek száma, bár sokban ezek közül háború zajlik (például Afganisztán vagy Palesztina), ám akadnak köztük gazdag országok is, mint például az Egyesült Államok.
Az öt évnél fiatalabb gyermekek elhalálozása is visszaszorulóban van 1990 és 2015 között 12,1 millióról 5,8 millióra csökkent, ám egyes országokban – például a szubszaharai afrikai országokban – még mindig nagyon rossz a helyzet. Az újszülöttkori elhalálozás kisebb mértékben szorult vissza, legtöbbször koraszülés, vagy valamilyen szülés közben fellépő komplikáció áll a háttérben.
Hogy az egyes országok saját magukhoz viszonyított helyzete is világosan látszódjon, a GBD csapata létrehozott egy szocio-demográfiai mutatót (SDI), mely az adott ország egy főre eső jövedelmén, az oktatás szintjén, valamint a teljes termékenységi arányszámon alapul. Ezt figyelembe véve, valamennyi ország el tudja magát helyezni a világ többi országa között, rálátást kaphat a leggyengébb területeire, és ezen adatokat felhasználva, további pozitív változások elősegítéséhez járulhat hozzá.
