A hibrid embriót úgy állították elő, hogy sertés embrióba ültettek emberi őssejteket. Hetekkel később az embriók egy része jeleit mutatta annak, hogy az emberi sejtek érni kezdtek és ún. szöveti prekurzorokká alakultak. Hosszú távú célként bizonyos emberi betegségek kialakulásának és kezelésének megértését célozták meg a tudósok. “Az átültethető emberi szövetek előállításához még hosszú út vezet, de a jelenlegi eredmény nagyon fontos első lépés volt” – nyilatkozta Jun Wu (Salk Institute, La Jolla, California).
A fent bemutatott hibrid embriókat kimérának nevezik, ezek a kutatások azonban számos etikai kérdést vetnek fel. “A technológia számos embert nyugtalanít” – mondta a kutatás kapcsán Jason Robert, az Arizona State University bioetikusa.
Mielőtt az emberi őssejteket állati embrióba ültetik, az utóbbiak egy ún. „génszerkesztési” folyamaton mennek keresztül. Az embrió génjeinek megváltoztatása számos ember szerint nem megengedhető. Mások az „emberi méltóságra” hivatkozva ítélik el, miszerint, ezáltal állatokat ruháznak fel emberi tulajdonságokkal.
Mások amiatt aggódnak, hogy mi lenne abban az esetben ha ezek az őssejtek – melyek a szervezetben bármilyen sejttípussá képesek alakulni – spermiumot vagy petesejtet képeznek a sertésben? Be tudnak- e jutni az őssejtek az agyba, ezáltal mentális képességekkel és tudattal ruházva fel az állatokat?
Wu és munkatársai a Cell c. folyóiratban publikálták munkájukat.
Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
