A nyugati típusú étrend szénhidrátokban, vörös húsokban, zsírokban és feldolgozott ételekben gazdag; gyümölcsökben, zöldségekben, fehér húsokban és teljes kiőrlésű tápanyagokban viszont szegény. Számos tanulmány bizonyította már ezen ételek egészségkárosító mivoltát, elhízásra, szívbetegségekre, rákos megbetegedésekre és egyéb súlyos kórállapotok kialakulására hajlamosító hatását.
A kutatás elvégzéséhez Jeffrey Gordon és kutatócsoportja székletmintákat gyűjtött össze olyan emberektől, akik vagy nyugati típusú, vagy növényi alapú étrend szerint táplálkoztak. A minták kielemzése során jelentős különbséget fedeztek fel a székletben található mikroorganizmusok fajtáit illetően. Következő lépésként kísérleti egerekbe juttatták be az emberi székletből nyert mikróbákat. Eredményül azt kapták, hogy azok az egerek, akik újdonsült bélflórája nyugati típusú étrenden „nevelkedett”, lényegesen lassabban reagáltak új diétájukra, mint az egészséges étrendű emberekből származó bélflórájú egerek. A különböző bélflórájú egereket összeeresztve pedig, egy bizonyos idő eltelte után a növényi étrenden fejlődött mikróbák megjelentek a másik egércsoport bélrendszerében is, felgyorsítva azon egerek egészséges étrendre való reakcióját.
A kutatócsoport nagy reményeket fűz ahhoz, hogy vizsgálatuk hozzásegítheti majd az embereket egy egészségesebb életmódra való áttérésre és kutatásuk akár a következő generációs probiotikumok fejlesztésének alapjául is szolgálhat.
Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
