Az orvosoknak sokszor nem egyszerű eldönteni, hogy az adott ájulásos esetnél miről is van szó, ám egy nemrégiben kidolgozott 9 kérdéses szűrőmódszer vélhetőleg segítségükre lehet ebben. A módszert az Ottawa Egyetem és az Ottawa Kórház szakemberei dolgozták ki, és tapasztalataikat a Canadian Medical Association Journal című lapban tették közzé.
Amint arról a kutatást vezető Venkatesh Thiruganasambandamoorthy beszámolt, az ájulás viszonylag gyakori dolog, az emberek 35-40 százalékával legalább egyszer megesik az élete során, ugyanakkor tízből nagyjából egy ember az, aki ezek után orvoshoz fordul, holott a háttérben akár valamilyen súlyos probléma is állhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ájulás miatt a sürgősségire látogató páciensek 7-23 százaléka az ájulást követő 7-30 napon belül valamilyen súlyosabb tünetet is észlel magán, többnyire akkor, amikor már elhagyta a kórházat.
Éppen ezért lehet nagy jelentősége annak a kilenc kérdésből álló tesztnek, mely azt hivatott kideríteni, kinél milyen mértékben várhatóak további komplikációk az ájulás után, hiszen akinél ez az arány kiugróan magas, azt alaposabb kivizsgálásnak vethetik alá, mielőtt hazabocsátanák.
A kutatás során a szakemberek 4030 beteget kísértek figyelemmel, akik Kanada hat különböző sürgősségi osztályán fordultak meg ájulás miatt. Az alanyok közül 147-nél jelentkezett 30 napon belül súlyosabb probléma is, például vérrög kialakulása, rendellenes vérzés, szívritmuszavar, szívroham, vagy akár halál. Az esetek elemzése során kiderült, hogy 43 esetben voltak előjelei ezeknek a következményeknek, így ezek alapján a szakemberek összeállítottak 9 jellemzőt, melyekkel a hasonló helyzeteket szűrni lehet.
Mindez két okból nagyon jelentős. Egyrészt azért, mert így a potenciálisan veszélyeztetetteket megfigyelés alatt tudják tartani, másrészt viszont azokat, akiknél nem áll fenn semmilyen súlyosabb veszély, hamarabb haza tudják engedni, és így ők nem foglalják el a helyet a súlyosabb esetek elől.
A módszert egyelőre Kanadában alkalmazzák, de Thiruganasambandamoorthy professzor azt szeretné, ha a jövőben egy applikáció is készülne ez alapján, ami online módon hozzáférhető lenne, így világszerte segíthetné az orvosok munkáját.
