Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Marie Sklodowska-Curie-emlékév keretében megrendezett konferencián köszöntőjében elmondta, hogy bár nincs lényeges különbség azok között az eredmények között, amelyeket férfi és női tudósok érnek el pályájuk elején, például a doktori iskolákban a nemek aránya gyakorlatilag azonos, azonban az úgynevezett kemény tudományok, a matematika, az informatika, a fizika területén már igen jelentős egyenlőtlenség mutatható ki.
Az adatokat sorolva rámutatott, hogy az akadémia doktorai között csak 16 százalékos a nők aránya, az akadémikusoknak pedig kevesebb mint hét százaléka nő.
"Szégyenteljes kudarcot vallottunk az utolsó választási ciklusunkban, ugyanis csak egyetlen női vezetőt tudtunk megszavazni az akadémia körében" - emlékeztetett Lovász László.
"Vajon az oktatási rendszerünk elég figyelmet fordít a fiúk és lányok közötti fejlődésbeli különbségekre? Tudunk-e több segítséget nyújtani a fiatal nők számára, akik családot alapítottak, gyermeket szültek, hogy folytathassák a karrierjüket?" - tette fel a kérdést az MTA elnöke, hozzátéve, hogy fontos kérdés az is, létezik-e olyan üvegplafon, amely miatt egyre kevesebb nő foglal helyet a tudományos kutatóintézetek vezetőségében. Az MTA elnöke szerint amennyiben létezik ilyen üvegplafon, meg kell vizsgálni, hogy milyen társadalmi gyökerei vannak. Emellett meg kellene vizsgálni azt is, hogy a matematikát, fizikát hogyan tanítják, hogyan lehetne vonzóvá tenni lányok számára is - mondta.
Lovász László szerint nem az a probléma, hogy a férfi tudósok nem akarják befogadni a nőket. Az egyenlőtlenség bonyolult társadalmi folyamatok eredménye, ezért kell több szempontból is megvizsgálni.
Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója a Marie Sklodowska-Curie-emlékév kapcsán elmondta, hogy a kivételes tehetségű fizikusról elnevezett, 2014-ben indított program keretében 2020-ig hat milliárd euróval támogatja az Európai Unió a kutatókat. A program, amelyhez intézetük is csatlakozott, 20 ezer doktoranduszt és 60 ezer már végzett kutatót érint.
Hozzátette: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet olyan programokat indított el Magyarországon, amelyek a digitális készségek fejlesztését irányozták elő a nők számára. Ezt szeretnék kiterjeszteni a régióban.
A nők tudományos életben való részvétele kapcsán úgy vélte, hogy bár van előrehaladás, de az nem elégséges. Az 1900 és 1980 között odaítélt Nobel-díjak mindössze öt százalékát kapta nő, ez az arány az elmúlt időszakban 19 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a kémia és a közgazdaságtudomány területén csak egy-két százalék a nők aránya.
A konferencián, amelyet a Francia Intézet több szervezettel, köztük az MTA-val közösen szervezett, Patrizia Paterlini-Bréchot, a sejtbiológia és onkológia professzora (CNRS), a párizsi Descartes Egyetem Orvostudományi Kar és a Párizsi Szociális és Egészségügyi Központ (Assistance Publique-Hôpitaux de Paris) munkatársa tartott nyitó előadást. Az orvosi Nobel-díjra esélyesnek tartott Patrizia Paterlini-Bréchot csapatával együtt kifejlesztette az úgynevezett ISET technológiát, amelynek segítségével a vérben keringő tumorsejtek már a gócok kialakulása előtt kimutathatók és izolálhatók.
MTI
