A szívbetegség növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát, mivel a vérerek elzáródhatnak, akadályozva a vér áramlását és a szív oxigénellátását. Ezeknek a betegeknek jellemzően hosszú távú sztatin kezelést írnak elő a vérerek elzáródásáért felelős LDL (rossz) koleszterin szintjének csökkentésére.
Abban azonban nem tudnak megegyezni a szakértők, pontosan milyen szintre érdemes csökkenteni az LDL koleszterin szintjét.
A JAMA Internal Medicine című szakfolyóirat június 20-i számában közzétett kutatásban ezért több mint 31 600 harminc és nyolcvannégy év közötti beteget vizsgáltak, akiket kivétel nélkül szívbetegséggel diagnosztizáltak 2009. és 2013. között. Mindegyik vizsgált beteg legalább egy évig szedett sztatint. Közel 30 százalékukban 70 mg/dl-nél alacsonyabb LDL-szintet, több mint a felükben közepes, vagyis 70.1 – 100 mg/dl-es LDL-szintet, közel 20 százalékukban pedig magas, azaz 100 és 130 mg/dl-es LDL-szintet mutattak ki.
A betegeket átlagosan 1,6 évig követték nyomon, és ez idő alatt több mint 9000 halálozás vagy súlyos kardiológiai esemény, például szívroham, stroke, mellkasi fájdalom (angina), szív bypass műtét vagy elzáródott artériát megnyitó műtét (angioplasztika) történt.
A kutatók kimutatták, hogy az ilyen események kockázata jelentősen alacsonyabb volt a közepes LDL-szinttel rendelkező betegeknél, mint a magas LDL-szinttel rendelkezőknél. A tanulmány szerzője, Dr. Morton Leibowitz, a Tel Aviv-i Clalit Kutatóintézet munkatársa azonban azt is hozzátette, hogy az LDL-szint 70 mg/dl szint alá szorítása nem eredményezte a kockázat további csökkenését.
