Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2013-ban indította útjára azt az európai uniós programot, amely a védőnői méhnyakszűrést országossá terjesztette ki, célja pedig az, hogy a méhnyakrák okozta halálozás jelentősen csökkenjen Magyarországon.
A projekt közvetlen célkitűzése az volt - tették hozzá -, hogy a védőnők hatékonyan vegyenek részt a körzetükben szervezett méhnyakszűrésben és alkalmasak legyenek önállóan a vizsgálatot elvégezni. Az elmúlt két évben 2400 védőnő vett részt az ehhez szükséges képzésben, közülük már 1500-an végezhetnek szűrést.
Közölték azt is, hogy a program indulása óta a védőnők csaknem 54 ezer méhnyakszűrést végeztek el, az esetek kétharmadában a vizsgálat eredménye negatív lett. A szűrések negyedénél volt szükség további vizsgálatra vagy ismételt kenetvételre. Az esetek hat százalékában valamilyen gyulladásos betegségre derült fény. A daganatgyanús eredmények aránya 3 százalék körül alakult, ami 1600 esetet jelent. Ők azok a nők, akiknél az időben felfedezett elváltozás eredményesen kezelhető - olvasható az ÁNTSZ közleményében.
A méhnyakszűrés kiterjesztését segítő uniós projekt októberben véget ért ugyan, de a program folytatódik, és azokon a településeken, ahol az ehhez szükséges képesítést a védőnő megszerezte, a szűrés zavartalanul folytatódhat. Az ehhez szükséges forrást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár biztosítja. A szűrési tevékenységhez szükséges engedélyek megszerzése, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a védőnői szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató feladata.
A cél, hogy 2018 végéig lehetőség szerint minden védőnő szerezze meg a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzéséhez szükséges képesítést.
Az ÁNTSZ kitért arra is, hogy a népegészségügyi célú méhnyakszűrés tantárgyként beépül a felsőoktatási képzésbe is, és a 2014/2015-ös tanévben felvett védőnőhallgatók már így kapnak diplomát.
