A Parkinsor-kór egy mozgásszervi rendellenesség, mely csak az Egyesült Államokban közel 1 millió embert érint. Bár a kiváltó oka nem tisztázott, de azt tudjuk, hogy a betegség előrehaladtával, az agyi dopamin termelő sejtek elvesznek. A dopamin egy a mozgás szabályozásáért felelős kémiai vegyület. Ennek hiányában a következő tünetek jelentkeznek: remegés, merev végtagok, egyensúlyi – és koordinációs problémák.
Máig nincs objektív diagnosztikus eljárás – vérvizsgálat vagy agyi képalkotó eljárás – mellyel a végleges diagnózis felállítható lenne – mondja James Beck, a Parkinson-kór Alapítvány tudományos alelnöke. Általában a klinikai megjelenés, vagyis a tünetek alapján állítják fel a diagnózist, de még a magasan képzett orvosok körében is mintegy 10 százalékra tehető a rossz diagnózis felállítása. Korai stádiumban ugyanis meglehetősen nehéz elkülöníteni az ún. atípusos Parkinson szindrómáktól. Jelenleg sajnos nem gyógyítható, a betegség progressziója csak lassítható.
A differenciáldiagnosztika viszont nem elhanyagolható, mivel jelentős lefolyásbeli különbségek vannak. Az atípusos Parkinson szindróma prognózisa lényegesen rosszabb, a tünetek súlyosabb formában jelentkeznek, gyógyszeres kezelésre nem reagálnak jól.
A kutatók megfigyelték, hogy az atípusos Parkinson szindrómában szenvedő betegek gerincvelői folyadékában magasabb az ún. NFL – könnyű neurofilamentum fehérje szintje. Mivel ennek a mérése nem fájdalommentes, a cél a vérből történő meghatározás lehetőségének megteremtése volt. A tudósoknak sikerül kidolgozniuk olyan diagnosztikus módszert, melynek segítségével a vérből is vizsgálható az említett fehérje szintje. Egyelőre további vizsgálatok szükségesek az eljárás széleskörű alkalmazásához.
A tanulmány a Neurology folyóiratban jelent meg.
Forrás: Medipress - Foto: Pixabay
