„Ha megkérdezünk valakit, hogy mit csinált tegnap reggel 10 és 11 óra között, először elgondolkozik. A kérdés az, hogy el tudja-e mondani mindezt fordított kronológiai sorrendben. A válaszból aztán nem csak az illető reggeli rutinjára következtethetünk, de arra is, hogy mennyire hajlamos a hazugságokra. Az egész ugyanis arról szól, hogy túljárunk a füllentők eszén: úgy tesszük fel a kérdést, hogy hazugság esetén nehezebb legyen a válaszadás, mintha igazat mondana az ember” – mondja Vrij professzor.
A szakemberek évek óta azt vizsgálja, hogyan érhetjük tetten azokat, akik nem mondanak igazat – különösen rendőrségi kihallgatások során. Mióta a hatóságok alapos kiképzésben részesültek, a korábbi 58 százalék helyett az esetek 72 százalékában sikerül kiszűrni a hazugságokat. Mindez hatalmas eredmény, tekintve, hogy így az eljárás során rengeteg pénz spórolható meg: csak a kiberbűnözés évi 400 milliárd dollárba kerül a globális gazdaságnak.
A módszer neve „kognitív terheléses interjú”, és a lényege, hogy nem csak egyszerű kérdések hangzanak el, hanem különböző feladatok is kapnak az alanyok ezeknek kapcsán, valamint számos részletet kell több irányból is leírni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy túlterheljük a kérdezett fél agyát, miközben az információt oszt meg velünk, válaszadás közben így előbb-utóbb elkerülhetetlenül elárulják magukat.
A módszer a jelek szerint hatékonyabb, mint az izzadságteszt és a hazugságvizsgáló gép, ezért a hatósági személyek képzése a professzor szerint top prioritás kell, hogy legyen.
